Péter Eszter - pszichológus

Volt egy kis veszekedés köztünk valami apróságon, de úgy gondoltuk, hogy semmi komoly, csak a szokásos. Azt hittük, hogy öljük majd kicsit egymást, aztán minden újra a régi lesz. De most mégsem így alakult. Vége lett. Mi pedig összetörtünk és kétségbeestünk. Az egyetlen dolog, amiben biztosak vagyunk, hogy a békülés szakítás után az egyetlen esélyünk. De hogyan is csináljuk, hogy ne szúrjuk el? Erről szól a cikk.

TARTÓS BÉKÜLÉS SZAKÍTÁS UTÁN – ÍGY ÉRHETJÜK EL

1. IDŐ

Adjunk magunknak elegendő időt arra, hogy átgondoljuk a kapcsolatunkat. Ha nem így teszünk, akkor ugyanazt a macska-egér harcot fogjuk folytatni, amit eddig csináltunk, és ami eddig sem vezetett sehová. Minél kevesebb idő telik el a szakítás és az újrakezdés közt, annál valószínűtlenebb, hogy hideg fejjel lehetőségünk lesz átgondolni a problémáinkat. Ne sürgessük magunkat! Várjuk meg, amíg mindketten készen állunk az újrakezdésre.

2. PROBLÉMÁKRA MEGOLDÁS KERESÉSE

Ha úgy teszünk, mintha mi sem történt volna és anélkül kezdjük újra, hogy megoldanánk a köztünk feszülő konfliktushelyzetet, fennáll a veszélye, hogy újra és újra felbukkan majd  a jövőben. Szánjuk rá az időnket és üljünk le átbeszélni a kérdéses pontokat, hogy egyszer és mindenkorra mindkettőnk számára megfelelő megoldást találjunk rájuk, ne veszélyeztessék a továbbiakban a kapcsolatunkat és a békülés szakítás után valóban tartós lehessen.

3. MÁSIK NÉZŐPONTJÁNAK FIGYELEMBEVÉTELE

Amikor békülni szeretnénk, hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent megígérjünk. De hosszabb távon fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy mire is mondunk igent. Ne csak úgy tegyünk, mintha hallanánk, amit a másik mond, hanem valóban törekedjünk rá, hogy figyelembe vegyük a nézőpontját is és ha nem is értünk vele egyet, legalább próbáljuk meg a helyzetébe képzelni magunkat.

4. A SAJÁT ÉRDEKÜNK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Elképzelhető, hogy annyira vágyunk az újrakezdésre, hogy úgy gondoljuk, hogy ezért cserébe hajlandóak vagyunk teljesen feladni önmagunkat, hiszen nekünk csak az számít, hogy a másik visszajöjjön és onnantól minden rendben lesz. De ez nem megoldás. Az elsődleges cél olyan kompromisszumos megoldás megtalálása lenne, ami mindkettőnk számára kedvező. Az semmiképp sem járható út, hogy önmagunkat teljesen alárendeljük a másik akaratának a béke kedvéért, hiszen így a békülés szakítás után így csak időleges lesz.

5. ÚJ SZABÁLYOK

Ha úgy döntünk, hogy újrakezdünk egy kapcsolatot, érdemes a korábbi rossz berögződéseinket magunk mögött hagynunk. A régi működésképtelen szabályok helyett, keressünk új megoldásokat és gondoljuk újra a kapcsolatunkat. Ne a korábbi kapcsolatunkat folytassuk tovább, hanem törekedjünk arra, hogy egy új, sokkal működőképesebb kapcsolatot építsünk ki együtt.

A békülés szakítás után nem egyszerű feladat. De ha mindketten szívünket-lelkünket beletesszük és tudatosan dolgozunk rajta, hogy ezúttal egy sokkal erősebb szövetséget alakítsunk ki kettőnk közt, nem lesz gond.

Ha azonban úgy érzitek, hogy nehézségekbe ütköztök a kapcsolatotok újjáépítése során és szakmai segítségre lenne szükségetek, várlak titeket szeretettel a tanácsadásaimon.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, pszichológus

Éreztük már egy ideje, hogy valami megváltozott köztünk. Eleinte a sok munkára fogtuk, hiszen úgy voltunk vele, hogy ez most egy ilyen időszak a munkahelyünkön, ebben a pár hétben ott kell minden beleadnunk, aztán majd később ráérünk az itthoni dolgokkal foglalkozni. Itt volt még a sok stressz is a lakáshitel miatt és a döntés, hogy szükségünk van-e egy új klímára vagy költsünk-e rá még többet a régire. Veszekedni kezdtünk a hiányzó kettesben töltött intim percek és az idegőrlő vasárnapi családi ebédek miatt. De úgy voltunk vele, hogy ez is csak ideiglenes, idővel majd úgyis csökken a rajtunk lévő nyomás és akkor minden rendbe fog jönni a kapcsolatunkkal is. De mégsem így lett. Hiába kerestük a kifogásokat, egy ponton rá kellett ébrednünk: elmúlt a szerelem.

HOGYAN MENTSÜK MEG A KAPCSOLATUNKAT, HA ELMÚLT A SZERELEM?

1. VISSZA A KEZDETEKHEZ

Próbáljuk meg felidézni azokat a napokat, amikor még minden rendben volt köztünk. Jussanak eszünkbe azok a pillanatok, amikor még boldogok voltunk együtt. Mi volt az, amiért a másikba beleszerettünk? Az erre való visszaemlékezés segíthet nekünk abban, hogy újra meglássuk a párunkban azt, amit korábban is megfogott minket benne. Használjuk fel a múltban átélt közös pillanatokból szerzett pozitív emlékeket az újrakezdéshez.

2. VEGYÜK ÉSZRE AZT, AMI MŰKÖDIK

Miközben a párunkat okoljuk mindenért és kapcsolatunk hibáinak elemezgetésével vagyunk elfoglalva, gyakran megfeledkezünk azokról a dolgokról, melyek jól működnek a kapcsolatban. Tegyük fel magunknak a kérdést: mi az, amiben igazán jók vagyunk együtt? Melyek azok a területei az életünknek, ahol kiválóan tudunk együttműködni? Igyekezzünk ezeket észrevenni és tanuljuk meg egymást értékelni, mert ez a legjobb kezdet a kapcsolatunk újjáépítéséhez, ha úgy érezzük, hogyelmúlt a szerelem.

3. HAGYJUK HÁTRA A MÚLTAT

Hibáztunk a múltban? Megesik. De semmiképp ne hagyjuk, hogy a korábban elkövetett hibáink tönkretegyék a jelenünket és a jövőnket is. Ha mindketten úgy döntünk, hogy befejezzük a másikra mutogatást és valóban küzdeni akarunk ezért a kapcsolatért, akkor tegyük ezt. Ne hánytorgassuk fel folyamatosan a múltat, hanem dolgozzunk gőzerővel a közös jövőnk újjáépítésen. Húzzunk egy vonalat és onnantól kezdve csak előre nézzünk. Ne csak üres ígérgetés legyen a megbocsátásunk, hanem komolyan is gondoljuk és tartsuk magunkat hozzá.

4. LEGYÜNK NYITOTTAK

Nem érthetünk mindenben egyet a párunkkal és ezzel nincs is semmi baj. De nem kerül semmibe végighallgatnunk őt és megpróbálnunk az ő nézőpontjából is végiggondolni a dolgokat. Ha nem is változik meg majd ettől a véleményünk, azzal, hogy nyitottak vagyunk az ő szemléletmódjával kapcsolatban; a kezdő lépést megtesszük afelé, hogy visszataláljunk hozzá.

5. TALÁLJUK MEG ÖNMAGUNKAT

Ahhoz, hogy képesek legyünk a kapcsolatunkat újraértelmezni, elengedhetetlen, hogy először találjuk meg saját magunkat. Töltsünk minél több minőségi én-időt önmagunkkal. Kísérletezzünk! Találjuk meg, hogy melyek azok a dolgok, melyek igazán boldoggá tesznek minket és szánjunk ezekre kellő időt. Ez azért fontos, mert aki azzal tölti az idejét, amit szeret, az kivirul és ragyogni kezd. Ez a ragyogás pedig segíteni fog újra fellobbantani a tüzet, ha úgy érezzük, hogy elmúlt a szerelem.

6. ENGEDJÜK EL, AMIT NEM TUDUNK MEGOLDANI

Előfordulhatnak olyan megoldatlan konfliktusok, melyek a kapcsolat kezdete óta végigkísérik a közös életünket. Úgy érezzük, hogy újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk velük kapcsolatban és mégsem jutunk előbbre. Elképzelhető, hogy ahhoz, hogy visszatalálhassunk egymáshoz, meg kell tanulnunk ezeket elengedni. Fel kell ismernünk, hogy a viták során sokkal fontosabb, hogy a kapcsolatunk ne sérüljön, mint hogy mindig nekünk legyen igazunk.

Ami még nagyon fontos: ne adjuk fel túl hamar.

Miután elmúlt a szerelem, a tüzet nem lehet varázsütésre visszacsempészni a kapcsolatunkba. Rengeteg átbeszélgetett éjszaka, számtalan áldozat és hatalmas elkötelezettség szükséges hozzá mindkét fél részéről.

És mi a garancia arra, hogy sikerül? Semmi. Mégis azt gondolom, hogy ha teljes szívből hisszük, hogy újra működni fog a kapcsolatunk és mindent meg is teszünk érte, akkor a legjobb úton vagyunk.

Ha azonban úgy érzitek, hogy bármennyire is igyekeztek, egyedül nem sikerül nektek a kapcsolatotok újjáépítése és szakmai segítségre lenne szükségetek, várlak titeket szeretettel a tanácsadásaimon.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, pszichológus

Egyetlen mérgező kapcsolat sem egyik pillanatról másikra alakul ki. Mégis eleinte próbáljuk magunkkal elhitetni, hogy ez csak ideiglenes állapot. Hogy minden megváltozik majd, és újra boldogan élhetünk. Hogy helyrehozhatunk majd mindent. Hiszen úgy érezzük, hogy miattunk nem működnek a dolgok. Úgy gondoljuk, hogy az összes problémáért kizárólag mi vagyunk a felelősek. Mi nem vagyunk elég jók, nekünk kellett volna valamit másképp csinálnunk. Miért van ez? Mert van mellettünk valaki, aki meggyőz minket minderről. Valaki, aki semmiért sem hibás, mert ő mindent tökéletesen jól csinált. Valaki, aki naponta a szemünkre veti a hibáinkat, semmibe veszi az igyekezetünket és folyamatosan azt érezteti velünk, hogy bármit is csinálunk, sosem leszünk elég jók.

A MÉRGEZŐ KAPCSOLAT JELEI

1. HAZUGSÁGOK

Úgy érezzük, hogy hazudnunk kell a párunk miatt. Szégyelljük azt, ahogy valójában bánik velünk és rémesen érezzük magunkat amiatt, hogy ezt eltűrjük neki. Ezért inkább úgy döntünk, hogy nem teszünk említést róla a családnak vagy a barátoknak. Ha mégis rákérdeznek, hogy hogy vagyunk, akkor mosolyt erőltetünk az arcunkra, úgy teszünk mintha nem hallottuk volna a kérdést és igyekszünk a lehető leggyorsabban eltérni a tárgytól. Még mindig egyszerűbbnek tűnik, mint elmondani, hogy általában semmibe vesz minket, ha meg mégis észrevesz, akkor olyan jelzőkkel illet, amelyeket kisípolás nélkül nem lehetne kimondani egy családi vacsoránál.

2. PRÓBÁL MINKET MEGVÁLTOZTATNI

Folyamatosan azt érezteti velünk, hogy nem vagyunk elég jók és ő segítő jelleggel egy terjedelmes listával is szolgál arról, hogy min is kellene egész pontosan változtatnunk, hogy azzá válhassunk, aki megfelelő számára és boldoggá teszi őt. De ő mindezt kizárólag a mi érdekünkben teszi, ezért legyünk hálásak is neki. Lelkesen hangoztatja, hogy ő egyébként elfogad minket úgy, ahogy vagyunk, kivéve azt a néhány plusz kilót, amit ugye mi is érzünk, hogy le kellene dobnunk vagy kivéve azt az idegesítő szokásunkat, hogy időnként beülünk egy kávéra a barátnőinkkel, hiszen neki igenis járna, hogy 0-24-ben csak vele foglalkozzunk és őt szórakoztassuk.

3. NEM ÖRÜL AZ ÖRÖMÜNKNEK

Kőkeményen dolgozunk évek óta és végre megkapjuk a jól megérdemelt előléptetésünket vagy emelnek kicsit a fizetésünkön. Büszkék vagyunk magunkra, hiszen ezer éve gürizünk érte. A párunk meg ahelyett, hogy velünk örülne, csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy még mindig szánalmasan keveset keresünk vagy még mindig nem nekünk való ez a munka. Mi pedig lesújtva vesszük tudomásul, hogy bármit is teszünk, kevésnek tart minket.

4.AZT MONDJA, HOGY SZERET MINKET, DE NEM ÚGY VISELKEDIK

Mindig elmondja, hogy szeret minket. De a tettei valahogy nem ezt tükrözik. Lenéz, megaláz minket, porba tiporja az önbecsülésünket, aztán előadja, hogy mi milyen szerencsésnek érezhetjük magunkat mellette, hiszen ő mennyi mindent megtesz azért, hogy boldoggá tegyen minket. Mégsem érezzük magunkat annak. De ha erről említést teszünk, akkor hálátlanok vagyunk és nekünk soha semmi nem elég jó.

MÉRGEZŐ KAPCSOLAT – MI A LEGNAGYOBB GOND VELE?

A legrosszabb a mérgező kapcsolatban, hogy egy idő után nemcsak a másik mellett, de az életünk többi területén is elkezdjük megkérdőjelezni önmagunkat. Elkezdjük azt érezni, hogy tényleg kevesek vagyunk. Elkezdjük azt érezni, hogy nem jár nekünk ennél több. Az önbecsülésünk ijesztő mértékben elkezd csökkenni.

A kérdés csak az, hogy meddig szeretnénk ezt csinálni. Meddig adogatjuk az utolsó utáni esélyeket a másiknak abban a reményben, hogy majd hátha megváltozik? A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e időben kiszállni vagy további hosszú hónapokat fogunk még eltölteni egy olyan kapcsolatban, ami boldogtalanná tesz minket.

Szedd össze minden bátorságodat és lépj! Saját magadért! Ha azonban úgy érzed, hogy egyedül képtelen vagy rá és szakmai segítségre lenne hozzá szükséged, várlak szeretettel a tanácsadásaimon.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, pszichológus

Vajon elég jók vagyunk? Időnként mindannyian feltesszük magunknak ezt a kérdést. És azokon a napokon, amikor valahogy jobban mutat a szánkon a rúzs, csinosabb rajtunk az amúgy nem feltétlenül előnyös miniszoknya és lelkes építőmunkások fütyülnek utánunk mindenütt az utcán: meg vagyunk róla győződve, hogy persze, hát hogyne lennénk jók. Önbecsülés fejlesztése? Ilyenkor úgy érezzük, hogy semmi szükségünk rá. A rosszabb napokon azonban egyáltalán nem vagyunk ennyire biztosak benne, hiszen csak azt látjuk, hogy ez a tusvonal bizony elkenődött, ez az M-es méret a próbafülkében már inkább L-es lenne és mikor melegítőben lemasírozunk a helyi kisboltba, annyira észrevehetetlenek vagyunk, mintha ott sem lennénk. A gond akkor kezdődik, amikor ez utóbbi napokból egyre több lesz és nekünk fogalmunk sincs, hogy mi is történt.

Nem tudjuk, hogy mi változott.

És mit is tehetnénk, hogy mindezt visszacsináljuk? A cikk témája az önbecsülés fejlesztése és ami mögötte van.

1. ÖNUTÁLAT BEFEJEZÉSE

Megesik, hogy nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy azt előzetesen elképzeltük. Ilyenkor azonban ahelyett, hogy legalább annyi elfogadással és szeretettel fordulnánk önmagunk felé, ahogy ezt bárki mással szemben tennénk, elkezdjük utálni magunkat miatta. Ez az utálat abból fakad, hogy ahelyett, hogy megtanulnánk magunknak megbocsátani az apó tévedéseinket, újra és újra szembesítjük magunkkal a hibáinkkal. Mit tegyünk? Fejezzük be az önvádaskodást és tanuljuk meg mások kritikus megjegyzéseit helyén kezelni és levonni belőlük a számunkra építő következtetéseket ahelyett, hogy mindent magunkra vennénk és mások véleménye miatt magunkba zuhannánk. A múlton már úgysem tudunk változtatni, ezért teljesen felesleges sokáig rágódnunk rajta.

2. TÖKÉLETESSÉG HAJSZOLÁSÁNAK ABBAHAGYÁSA

Nincs azzal semmi gond, ha valaki a tökéletességre törekszik. De a maximalizmusunk gyakran ahhoz vezet, hogy soha semmit nem találunk elég jónak. Ha mindent beleadunk és akkor sem vagyunk képesek maradéktalanul örülni annak a sikernek, amit elértünk, akkor örök elégedetlenség vár ránk. Fontos, hogy törekedjünk a tőlünk telhető legjobbra, de lássunk, hogy ha hibát vétünk, az a tetteinket minősíti, nem minket, mint személyt.

3. TESTKÉPÜNKKEL VALÓ MEGBÉKÉLÉS

A negatív testkép nagy hatással lehet az önbecsülésünkre. Ha rémesen érezzük magunkat a bőrünkben, képtelenek leszünk magabiztosnak lenni az életünk egyéb területein. Éppen ezért fontos, hogy törekedjünk rá, hogy egészségesebben táplálkozzunk és többet mozogjuk, mert lehet, hogy sosem lesz belőlünk egy Irina Shayk, de az, hogy teszünk valamit önmagunkért, növelni fogja az önbecsülésünket és az önbizalmunkat egyaránt.

4. ÖNBECSÜLÉS FEJLESZTÉSE A MÁSOKHOZ VALÓ HASONLÍTGATÁS HELYETT

Mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akiknek látszólag minden bejött az életben: szárnyaló karrier egy nagynevű multinál, családi boldogság szőke gyerekekkel és külföldi vakációkkal és meseszép ház dupla kocsibeállóval és saját kertésszel. Mi pedig ezt látva mást sem csinálunk, csak azon merengünk, hogy mi vajon hol rontottuk el.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk.

Más egyetemet kellett volna választanunk? Másokkal kellett volna barátkoznunk? Más munkahelyen kellett volna elhelyezkednünk? De ezek nem a megfelelő kérdések. Tudnunk kell, hogy mindenki teljesen más életutat jár be, aztán ki egyik dologban lesz sikeres, ki meg másban. Annyit tehetünk, hogy egy életen át arra törekszünk rá, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az éppen aktuális helyzetünkből. Ha ez sikerül, akkor a tudat, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk, növelni fogja az önbecsülésünket.

5. MEGFELELÉSI KÉNYSZER LEKÜZDÉSE

Az, hogy foglalkoztat minket, hogy mit gondolnak rólunk mások; teljesen normális dolog. Az azonban, hogy túl nagy figyelmet fordítunk arra, hogy mások kedvelnek, tisztelnek vagy utálnak-e minket, nagy károkat okozhat az önbecsülésünkben. Kell, hogy legyen egy olyan erős belső értékrendünk, ami szilárdan tartja magát a külvilág megítélésétől függetlenül. Kell, hogy megtanuljuk, hogy akinek elsősorban meg kell felelnünk, az nem más, mint saját magunk.

Az alacsony önbecsüléssel való megküzdés nem egyszerű feladat. De a fent említett tényezőkre való odafigyeléssel; a probléma sokkal kezelhetőbbé válik.

Ha még több cikket szeretnél tőlem pszichológiai témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

Ha párkapcsolati tippeket olvasnál tőlem, kövess Facebook-on!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

Rohanó világban élünk és nagyon igyekszünk mi magunk is lépést tartani vele, mégsem érezzük azt, hogy sikerül önmagunkat utolérni. Nap mint nap hatalmas áldozatokat hozunk a munkahelyünkön vagy a magánéletünkben, mégsem érezzük azt, hogy valóban megéri. Szeretnénk hinni benne, hogy jó irányba tart az életünk, de éjszaka, amikor álmatlanul forgolódunk az ágyunkban, mégsem vagyunk kellően meggyőződve minderről. Hol rontjuk el? Mit kellene másképp csinálnunk, hogy a belső béke ne csak elérhetetlennek tűnő álom legyen számunkra, hanem valóban meg is találjuk?

A BELSŐ BÉKE MEGTALÁLÁSA – DE HOGYAN?

Minden ember más, éppen ezért a belső béke megtalálásához vezető utak is eltérőek. De elindulni hasonlóan kell rajtuk: hatalmas elszántsággal.

1. TÁGÍTSUK KI A HATÁRAINKAT

Észre kell vennünk, hogy a világ sokkal több és színesebb annál, mint amit eddig láttunk belőle. Legyünk érdeklődőbbek és nyitottabbak, fedezzünk fel új helyeket, ismerjünk meg új embereket, bővítsük az ismereteinket és tágítsuk ki a látóterünket. Észre fogjuk venni, hogy a világ milyen izgalmas hely és mennyi minden van még benne, ami arra vár, hogy mi felfedezzük.

2. LÉNYEGES VAGY LÉNYEGTELEN

Azzal, hogy lényegtelen dolgokon kezdünk el idegeskedni, teljesen feleslegesen hergeljük fel saját magunkat. Tudom, mondani könnyű. De hogyan tudjuk ezt a gyakorlatban elkerülni? Azokban a helyzetekben, amikor felbosszantjuk magunkat valamin, alkalmazzuk az 5 éves szabályt.

Ez a következő: ha 5 év múlva is hatással lesz az életünkre a probléma, amin éppen rágódunk, akkor foglalkozzunk vele és tegyünk meg mindent, hogy megoldást találjunk rá, ha 5 év múlva már úgysem lesz jelentősége, akkor egyszerűen engedjük el.

3. LELASSULÁS ÉS BEFELÉ FIGYELÉS

A folyamatos rohanás rossz hatással van a testünkre és lelkünkre egyaránt. Állandóan kimerültek és fáradtak vagyunk, így pedig képtelenek vagyunk a testünk jelzéseire figyelni. Pedig nagyon fontos lenne, hogy megtanuljunk befelé figyelni, a belső hangunkra hallgatni és minél türelmesebbé válni önmagunkkal szemben. Próbáljunk meg objektíven tekinteni a problémáinkra és ne túlgondolni azokat. Olyan belső kérdésekre fektessünk nagyobb hangsúlyt, melyek valódi jelentőséggel bírnak számunkra.

De mit tehetünk még a belső béke megtalálásáért?

4. REND

A rendetlen emberek szeretik mondogatni, hogy a zseni a káoszt is átlátja. Ez lehet, hogy egyes emberek esetében valóban így van, de az is tény, hogy sokkal nehezebb koncentrálnunk egy olyan környezetben, ahol szanaszét vannak dobálva az előző napi szennyes ruháink vagy ahol a háromnapos chilis babos edények bűzlenek mellettünk a mosogatótálban. A tiszta és rendezett környezet jobb közérzetet tesz lehetővé és a belső béke megtalálását is megkönnyíti.

5. ELFOGADÁS ÉS ELENGEDÉS SZEREPE

Ami a múltban történt, az ott is marad. Nem számít, hogy utólag mennyire rémesnek tűnik számunkra. Amit mondtunk vagy tettünk, már elmúlt és azzal, hogy rágódni kezdünk rajta, nem tehetjük meg nem történtté. Helyette próbáljunk meg a jelenre fókuszálni és arra törekedni, hogy ne kövessünk el ugyanazokat a hibákat újra és újra.

6. TALÁLGATÁS HELYETT KÉRDÉS

Gyakran aggódunk olyan dolgokon, melyeket kizárólag a fejünkben léteznek. Mások fejében pedig nem tudunk olvasni, (hacsak nem vagyunk mentalisták). Éppen ezért felesleges találgatásokba bocsátkoznunk. Ha bizonytalanak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a másik rólunk vagy arról, amit mondtunk vagy tettünk, ahelyett, hogy teóriákat kezdenénk el gyártani róla, egyszerűen csak kérdezzük meg tőle.

A belső béke megtalálása nem egy egyszerű feladat. De ha folyamatosan dolgozunk rajta, napról napra közelebb kerülhetünk hozzá.  

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

A szerelem nehéz dolog. De a jó párkapcsolat még ennél is nehezebb. Mert bármennyire is rettegünk tőle, mindig eljön az a pont, amikor érezzük, hogy változni kezdenek köztünk a dolgok. Nem tudjuk, hogy ez a vége valaminek vagy egy új dolognak a kezdete, nem tudjuk, hogy kilábalunk-e belőle valaha vagy ennél csak ennél rosszabb vár ránk és fogalmunk sincs, hogy mi is lesz most akkor kettőnkkel. A párkapcsolat szakaszai olyan kihívásokkal járnak, amelyekkel előbb- utóbb mindannyiunknak szembe kell néznünk. De az, hogy sikeresen megbirkózunk-e vele, csak kettőnkön áll.

1.SZAKASZ: A ROMANTIKA

Eleinte minden olyan rózsaszínnek és tökéletesnek látszik. Olyan, mintha egy álomba csöppentünk volna és el sem hisszük, hogy mindez velünk történik meg. Találunk valakit, akivel kaland minden pillanat, akivel elfelejtjük a hétköznapi gondokat: őrültek vagyunk együtt és nagyon boldogok. Nem számít senki és semmi, nincsenek szabályok, csak mi vagyunk egymásnak és a szerelmünk.

De miben is nyilvánul ez meg?

Nem fontos többé a munka (úgyhogy a főnökünk is értse már meg, hogy kevésbé tudunk koncentrálni, mert hajnal 4-kor még belógtunk a szomszéd medencéjébe a móka kedvéért egy kicsit romantikázni, ezért nem volt időnk kipihenni magunk). Nem fontosak többé barátok (akik igazán megérthetik, hogy most nem tudunk részt venni a születésnapi mulatságukon, mert szülinap az jövőre is lesz, de mi pont aznap leszünk 3 hetesek és már hetek óta tervezzük az ünnepi borozást a teraszon. ) Nem számít többé senki és semmi: csak mi ketten.

2.SZAKASZ: A KRÍZIS

Aztán jönnek a problémás hétköznapok. Nem egyik napról a másikra, hanem szépen lassan kúsznak be velük a gondok az idilli életünkbe. Eleinte toleránsak vagyunk egymással meg annyira szerelmesek is, hogy észre sem akarjuk venni, hogy mi is történik valójában. Aztán egyszer csak feltűnik egy-egy apróság, ami bosszantóvá válik. Például mindig csak mi pakoljuk el a tányérokat vacsora után.

Mit lépünk ilyenkor?

Eleinte szóvá sem tesszük, hátha észreveszi magától, hogy segíthetne. Aztán kedvesen célozgatunk rá, hogy néha azért ő is megcsinálhatná. Később már mi sem csináljuk meg, hátha észreveszi magát. De nem így történik. Mi pedig ezen annyira felhúzzuk magunkat, hogy egyszer csak úgy érezzük, hogy belefáradtunk ebbe és nincs már semmi kedvünk se ehhez az egészhez, se hozzá. És akkor szakítunk vagy a nehezebb utat választjuk és megpróbáljuk a nehézségeinket együtt megoldani.

3.SZAKASZ: MUNKA

A problémáink megoldása nagy erőfeszítést kíván mindkettőnk részéről. Nem hangzik túl romantikusan, de a jó párkapcsolat kőkemény munka, ami a másik elfogadásával kezdődik.

Mikor kezdődik a munka?

Amikor rájövünk, hogy nem kell őt mindenáron megváltoztatnunk. Amikor rájövünk, hogy kénytelenek vagyunk néha mi is engedni és mindkettőnknek meg kell tanulni alkalmazkodni. Amikor rájövünk, hogy a vitáink nem arról szólnak, hogy kinek lesz végül igaza, hanem arról, hogy mit tanulhatunk belőlük, mint pár és hogyan oldhatjuk meg őket közösen, minél hamarabb.  Amikor rájövünk, hogy bármennyire szeretjük is egymást, nem vehetjük a másikat magától értetődőnek és ki kell fejeznünk az iránta való érzéseinket minden egyes nap.

4.SZAKASZ: ELKÖTELEZŐDÉS

Ha megvívtuk egymással a csatáinkat, egyszer csak azt vesszük észre, hogy eljön az a pont, amikor úgy döntünk, hogy ha már találtunk egy ilyen csodálatos embert, akkor ki akarunk tartani mellette jóban és rosszban. Könnyű és nehéz időszakokban egyaránt. Tudomásul vesszük, hogy a másik egy teljes csomag, akit úgy kell elfogadnunk, ahogy van: a vágyaival, az álmaival és a hibáival együtt. Meg kell tanulnunk így egymással élni, még akkor is, ha ez áldozatokat kíván mindkettőnk részéről. Ha elköteleződünk, eldöntjük, hogy a másikhoz akarunk tartozni: bármibe is kerüljön ez.

5.SZAKASZ: IGAZ SZERELEM

Egyszer aztán végre megérkezünk egymáshoz. Nincs többé te meg én: már egy csapat vagyunk. Ezentúl közösek a céljaink. Tudjuk, hogy mostantól összetartozunk és bármilyen akadály jöhet, a kapcsolatunk elég erős lesz ahhoz, hogy közösen szembenézzünk vele. Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól nem lesznek viták vagy nézeteltérések, de biztosan tudjuk, hogy képesek leszünk felülemelkedni rajtuk, tanulni belőlük és boldog párkapcsolatot tudunk kialakítani (a boldog párkapcsolathoz itt olvashatsz további tippeket).

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

Az önbizalomhiány egy végtelen harc önmagunkkal. Van, hogy hetekig nem kerül elő, aztán újra felbukkan és porba tiporja az önbecsülésünket. Van, hogy kell hozzá egy kiváltó helyzet, van, hogy elég hozzá egy másik személy, de egy állandó szereplője mindig van ennek a történetnek: mi magunk és a bizonytalanságunk. Mindannyian küzdünk vele,még  ha nem is ugyanolyan mértékben és életünknek nem is ugyanabban a szakaszában. Önbizalomhiány és amit tehetünk ellene: erről szól a cikk.

AZ ÖNBIZALOMHIÁNY LEKÜZDÉSE

1. MIBEN VAGYUNK JÓK?

Mindannyian jók vagyunk valamiben. Van, aki apró dolgokban jó (például megúszni a büntetést a villamoson, amikor nem vett jegyet, mert sajnált rá 400 forintot, de végül kidumálja magát az ellenőrnél). Mások világmegváltó tervek szövögetésében tehetségesek (ők akarnak lenni az új Adele, ezért minden este szorgalmasan koncerteznek a zuhany alatt, ahol úgy tűnik, mintha jó hangjuk lenne, de amúgy nincs az). Tény ugyanakkor, hogy ezekről a szuperképességeinkről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Mit teszünk ehelyett?

Jellemző ránk, hogy inkább arra fókuszálunk, hogy miben vannak hiányosságaink. Hiszen azt mindig mindannyian pontosan tudjuk, hogy mely területeken kellene még jobban teljesítenünk, miben lenne javítanivalónk, ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy mennyi olyan dolog van, amiben tényleg tehetségesek vagyunk.

2. NEGATÍV KAPCSOLATOK LEÉPÍTÉSE

Vannak olyan emberek körülöttünk, akik mindig mindent jobban tudnak nálunk és ezt tudtunkra is adják. Ők mindenben szakértők, nincs olyan dolog, amihez ne értenének jobban, mint mi. Továbbá azt sem tudják megállni, hogy ezt a végtelen tudásukat ne dörgöljék állandóan az orrunk alá. Sőt, úgy adják magukat elő, mintha kizárólag a mi érdekünkben tennék mindezt és örvendeztetnének meg minket a kritikus megjegyzéseikkel. Hogy mit tehetünk ellenük? Kerüljük őket és igyekezzünk a lehető legkevesebb időt tölteni az ilyen energiavámpírok társaságában.

3. KEDVESNEK LENNI ÖNMAGUNKKAL

Senki nem látja jobban a saját hibáinkat, mint mi magunk, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan az orrunk alá is kellene ezeket dörgölnünk. Túl sok időt töltünk együtt az életünk során önmagunkkal ahhoz, hogy megengedhessük magunknak az önvádló, negatív viselkedés luxusát. Legalább annyira legyünk kedvesek az emberrel, aki mi vagyunk, mint amennyire kedvesek lennénk egy hasonló helyzetben másokkal. Legalább annyi tiszteletet adjunk meg saját magunknak, amennyit egy vadidegennek megadnánk. Hiszen, ha mi nem szeretjük és fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, hogyan is várhatnánk el másoktól, hogy ők ezt megtegyék?

4. NE ÍTÉLKEZZÜNK

Toleránsak és elfogadóak vagyunk másokkal? Nagyon helyes. De miért nem teszünk hasonlóan magunkkal is? Miért nem próbáljuk meg önmagunkat is megérteni? Miért nem fektetünk a saját viselkedésünk megértésébe is kellő energiát? Miért csak más kisebbségekkel, etnikumokkal és népcsoportokkal vagyunk ilyen elfogadóak: önmagunkkal szemben miért nem vagyunk képesek erre?

Mit tehetünk?

Bátornak kell lennünk. Elég bátornak ahhoz, hogy elfogadjunk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk; mások és önmagunk előtt is. Ismerni az erősségeinket és a hibáinkat, de nem meghátrálni tőlük, hanem elfogadni őket: ez az önbizalom kulcsa.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

De mi csak barátok vagyunk – állítjuk látszólag teljes meggyőződéssel a párunknak, de valójában mi magunk sem vagyunk biztosak benne, hogy ez így van. Nem akarunk mi semmi rosszat, kicsit flörtölgetni meg szórakozni a másikkal, abban végülis nincs semmi rossz. Nem akarunk gondolni rá, de állandóan ő jár az eszünkben. Nem akarunk túl messzire menni, aztán azon vesszük észre magunkat, hogy máris átléptük a határt. De mit is jelent valójában az érzelmi megcsalás?

AZ ÉRZELMI MEGCSALÁS JELEI

1. TITKOLÓZÁS

Titkolózni kezdünk a párunk előtt a másikkal való kapcsolatunkról: mindig így kezdődik. Aztán kitörölt sms-ekkel, egyéb mappába helyezett Messenger-üzenetekkel és hirtelen jelszóváltoztatásokkal folytatódik. A titkolózás falakat húz: a lebukás veszélye miatt elkezdünk távolságot tartani a párunktól mind fizikálisan, mind érzelmileg. Úgy gondoljuk, hogy ha keveset beszélünk, kisebb az esélyünk a lelepleződésre, ami így is van. Azzal azonban nem számolunk, hogy milyen mérhetetlen károkat okoz a kommunikáció hiánya a kapcsolatunkban.

2. EGYRE SZOROSABB KAPCSOLAT

Úgy érezzük, hogy a másik sokkal jobban megért minket, mint bárki a világon. A beszélgetéseink egyre mélyebbé és egyre bizalmasabbá válnak, sőt, a saját párunkkal való párkapcsolati problémáinkat is megvitathatjuk vele. (És nyilván mindenben nekünk ad igazat. 🙂 )Aztán azt vesszük észre, hogy vele osztjuk meg az örömünket, az ő vállán sírjuk ki a bánatunkat és bármilyen élmény ér minket, alig várjuk, hogy elővehessük a telefonunkat és titokban elmesélhessük neki. Ugyanakkor ahogy nő az érzelmi közelség kettőnk közt, úgy távolodunk a saját párunktól.

3. FLÖRT

A bókolás egy ártatlan kedves gesztus, de a flörtölés túlmutat ezen. Elkezdjük azokat a jeleket küldeni a másiknak, hogy vonzódunk hozzá. Eleinte csak csábosan mosolygunk tisztes távolságból, aztán félreérthetően kacsintunk, ha összefutunk vele valahol. Nem akarunk mi igazából rosszat tenni, mi csak a gondolattal játsszunk el, hogy milyen jó is lenne. Játéknak érezzük, de tudjuk, hogy nem az: hiszen minél tovább merészkedünk, annál nehezebb lesz a visszaút a saját kapcsolatunkhoz.

4. ÁLMODOZÁS

Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy állandóan a másik jár a fejünkben: amikor a párunkkal ülünk péntek este az új Dwayne Johnson-filmen moziban, amikor az előző évi árbevételről prezentálunk a céges meetingen vagy amikor a családi ebédnél felszolgálják a húsleveshez a csigatésztát. Csak azt érezzük, hogy egyre kevésbé vagyunk jelen a saját kapcsolatunkban. A párunk is észreveszi ezt és még talán rá is kérdez. De mi úgy teszünk, mint akinek fogalma sincs, hogy miről beszél.

A kérdés csak az, hogy miért is tesszük ezt. Hiányzik valami a saját kapcsolatunkból, amit megtalálunk a másikban? Megad nekünk valamit a másik, amit a párunk nem? Vagy egyszerűen csak egy kis extra figyelemre vágyunk? Bármelyik is az ok: legyünk nagyon óvatosak. Mert minél közelebb engedjük magunkhoz a másikat, annál nagyobb veszélybe sodorjuk a saját kapcsolatunkat. És egyáltalán nem biztos, hogy megéri.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

Mindannyian hibázunk és mindannyiunkat érnek kudarcok is. Bár amikor a 10 éves osztálytalálkozón mindenki másnak eggyel több férje, kettővel több gyereke és hárommal nagyobb autója van, mint nekünk, nem így érezzük. Vagy amikor a Netflixes dokumentumfilmben Michael Jordan dohányzóasztala többe kerül, mint a lakásunk, nem így látjuk.  Pedig így van. De hogy mi a fő különbség a sikertelen és sikeres ember közt? A megbocsátás. Ez utóbbi ugyanis úgy dönt, hogy nem tesz több szemrehányást önmagának és képes felülemelkedni a múltban elkövetett hibáin.

FEJEZZÜK BE AZ ÖNVÁDASKODÁST: A KULCS A MEGBOCSÁTÁS

1. VÁLLALJUK A FELELŐSSÉGET   

Azzal, hogy vállaljuk a tetteinkért a felelősséget, elfogadjuk, hogy időnként hibázhatunk. Ezeknek a hibáknak a jelentőségét pedig nem csökkenthetjük azzal, hogy másokra próbáljuk hárítani őket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mit rontottunk el, hogy a jövőben jobb döntéseket hozhassunk és látnunk kell a saját korlátainkat ahhoz, hogy képesek legyünk szembenézni velük.

2. SZERESSÜK ÖNMAGUNKAT

Az önvádaskodás negatív színben tüntet fel minket önmagunk előtt. Vállalnunk kell a tetteinkért a felelősséget, de az is fontos, hogy képessé váljunk a saját pozitív tulajdonságainkra helyezni a fókuszt. Legyünk kedvesek önmagunkhoz, hiszen annyi nehézséggel kell szembenéznünk nap mint nap és önszeretet nélkül nagyon nehéz lesz mindezzel megküzdenünk.

3. NE LEGYÜNK TÚL KRITIKUSAK

Ha túl kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, valószínűleg másokkal kapcsolatban is hasonlóan érzünk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az ítélkezés (sem magunk, sem mások fölött) nem más, mint időpocsékolás, hiszen ezt az energiát önfejlesztésre is fordíthattuk volna.

4. BOCSÁSSUNK MEG KÖNNYEN

Mindenki hibázik és meg kell tanulnunk, hogy mi a megbocsátás: akár valaki más követte el ezeket a hibákat, akár mi. Ezenkívül, hogyan is várhatnánk másoktól, hogy elnézzék nekünk a tévedéseinket, ha mi magunk sem vagyunk képesek felülemelkedni rajtuk? Nem vagyunk tökéletesek, de mások sem azok. A legtöbb, amit tehetünk, hogy mindig a legjobb tudásunk szerint cselekszünk.

5. TANULJUNK A HIBÁINKBÓL

Nincs semmi baj azzal, hogy hibázunk. Már amikor először történik meg mindez. De ha semmit nem tanulunk ezekből a hibákból és folyamatosan ismételgetjük őket, idővel rossz szokásokká válhatnak. Ezzel szemben ha fejlődési lehetőséget látunk bennük, előrébb vihetik a életünket.

Meg kell tanulnunk felhagyni az önvádaskodással. Türelmesnek és megértőnek kell lennünk önmagunkkal szemben, hiszen ez egyetlen módja annak, hogy elégedett és boldog életet élhessünk.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus

Mindig azt hisszük, hogy ez csak más pároknál fordulhat elő, aztán teljesen összetörünk, amikor kiderül, hogy mégis megtörtént nálunk is. A következő cikkben azokat a hibákat szedtem össze, melyeket ne kövessünk el megcsalás után. Éppen elég nagy krízis a kapcsolatunknak a párunk hűtlensége, ne rontsunk még mi is rajta.

MIT NE CSINÁLJUNK?

Ne próbáljunk meg bosszút állni

Ne kezdjük el alpári módon alázni a párunkat a vasárnapi ebédnél a fél család előtt, ne vegyünk a barkácsboltban szeget, hogy meghúzzuk a kocsiját és végképp ne lépjünk mi is félre bosszúból. Ahhoz, hogy túlélje a kapcsolatunk ezt a krízist, továbbra is egy csapatként kell együttműködnünk, nem ellenségekként. Abban az esetben pedig, ha véget szeretnénk vetni ezután a kapcsolatnak, akkor sem célszerű, hogy sárdobálással váljunk el egymástól.

Ne essünk szét

Szükségünk lehet egy jó sírásra (na jó, lehet kettőre vagy háromra), hiszen nagy fájdalom ért minket. De a korlátlan jégkrémevés és Jóbarátok-nézés nem fog minket kirángatni a gödörből. Látnunk kell, hogy az életünknek a hűtlenség miatt még nincs vége. Elképzelhető, hogy mostantól másképp folytatódik, de ez valami jónak is lehet a kezdete: akár annak, hogy megtanulunk a kapcsolatunkban jobban figyelni egymásra, akár annak, hogy véget vetünk az egésznek és keresünk egy olyan embert, aki jobban értékel minket.

Ne játsszuk az áldozatot

Teljesen érthető, ha úgy érezzük, hogy a porba tiporták az önbecsülésünket. Ettől függetlenül nem érdemes magunkra venni az áldozat szerepet, hiszen a tehetetlenség érzése hátráltatni fog minket abban, hogy újragondoljuk és újraszervezzük az életünket és a párkapcsolatunkat.

Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk

Jól jönnek egy ilyen helyzetben a támogató családtagok, akik már azzal is rengeteg segítenek nekünk, hogy meghallgatnak minket. Ugyanakkor fontos, hogy ne ők döntsenek helyettük szakítás vagy újrakezdés kérdésében, hanem csak egyszerűen támogassak minket a döntésben, amit meghozunk. Senki más nem lát bele úgy egy kapcsolatba, ahogy az a két ember,aki benne is él, éppen ezért ennek a két embernek van joga döntést hoznia róla.

Ne tegyünk úgy, mintha semmi sem történt volna

Egy ilyen krízis mindenképp meg fogja rázni a kapcsolatunkat. Azzal, hogy tagadjuk még saját magunk előtt is, hogy megtörtént a dolog, nem segítünk. Ha tényleg tovább akarunk lépni, tegyük fel az összes olyan kérdésünket, amelyekre úgy gondoljuk, hogy feltétlenül hallanunk kell a választ a párunktól a továbblépéshez, de onnantól kezdve ne emlegessük az ügyet. Döntsük el, hogy megbocsátunk vagy nem: és ehhez tartsuk is innentől kezdve magunkat.

Mi lehet a megoldás megcsalás után?

A hűtlenség feldolgozása nem egy egyszerű feladat, de nem is lehetetlen küldetés. A lényeg, hogy legyünk türelmesek önmagunkkal és próbáljunk olyan döntést hozni, ami a számunkra hosszabb távon a legkedvezőbb.

Ha még több cikket szeretnél tőlem párkapcsolati témában olvasni, látogass el a weboldalamra is!

A szerzőről:

Péter Eszter, párkapcsolati pszichológus